A paraziták in vitro tenyészete, Növényi biotechnológia és géntechnológia | Digitális Tankönyvtár


a paraziták in vitro tenyészete giardien mensch zu mensch

Cerasus Hordeum Nicotiana Chrysan-themum Impatiens Ornithopus A fajkeresztezésekben az embrió abortálásának különböző okai lehetnek. A hibrid embriók korai abortálásának legfontosabb oka, hogy a a paraziták in vitro tenyészete tápláló endospermium hiányzik, vagy fejlődésében zavarok lépnek fel. Az embrió abortálásának időpontja szoros összefüggésben van azzal, hogy az endospermium fejlődésében a zavarok mikor kezdődnek.

A Vicia keresztezésekben ennek időpontja a megtermékenyítést követő 3.

Élősködők - Magyar előzetes #1

A Phaseolus fajkeresztezésekben az endospermium degenerálódódása 3 héttel a megporzás után kezdődik, amikor az embriók már a szívstádiumot is elérték, ezért a hibridek P. A harmadik típust a Triticale jelenti, melyben az endospermium fejlődése zavart ugyan, de nem annyira, hogy a hibrid embriók abortáljanak. Az endospermium fejlődésében bekövetkező zavarok okai lehetnek genetikaiak zavarok a sejtosztódásban, pl.

Triticalevagy élettaniak eltérések a növekedésszabályozó anyagok koncentrációjában, pl.

Növényi biotechnológia és géntechnológia

Phaseolus hibridek. A hibrid embriók abortálását az anyai szövetben bekövetkező fejlődési zavarok is okozhatják. Ilyen pl. Ennek következtében ez a szövet az embriózsákba türemkedik. Mivel e sejtrétegnek jelentős szerepe van a táplálásban, degenerációja az embrió elhalását eredményezi.

Végül is a proembriótenyésztés azokban a hibrid kombinációkban vezethet sikerre, ahol az embrió abortálása a gömbstádiumot követően, pl. Ezek a paraziták in vitro tenyészete embriók a paraziták in vitro tenyészete az autotróffá válás határán vannak.

A gömbstádiumú embriók még teljesen differenciálatlanok, polarizációjuk még nem teljes, ezért könnyen kalluszosodnak, illetve belőlük gyakran anatómiailag torz embriók fejlődnek. In vitro in ovulo embriótenyésztés.

Az első lépésben a gömbstádiumú hibrid embriót tartalmazó ovulumokat kipreparálják és ovulumtenyésztéssel tartják fenn a normális embriógenezist, steril körülmények között, táptalajon. Az ovulum a paraziták in vitro tenyészete ideje fajtól függően a megporzást követő 2. Az ovulumtenyészetekből akkor kell kipreparálni a hibrid embriókat, amikor azok elérték a táptalajon való tenyészthetőség stádiumát. Az in vitro in ovulo embriókultúra felhasználásával sikerrel neveltek fel fajhibrideket a Helianthus, Glycine, Gossypium és Allium nemzetségeken belül.

A megporzás után kipreparált 6—7 napos proembriók A—B folytatják fejlődésüket a kazeinhidrolizátummal kiegészített Nitsch-táptalajon Cés a tenyésztés A fejlődő hibrid növények E—F jelentős vegetatív heterózist mutatnak a két szülőfajhoz képest G ; balról jobbra: Lolium perenne, hibrid, Festuca arundinacea Heszky L. A hibridizáció eredményeként az árpa kromoszómák és kromoszóma szegmentumok jelölődtek és fergektol, mint kezelni színeződtek.

KI, Martonvásár b Valenciakeresztezések Egy faj különböző férgek kezelése szirupban változatainak keresztezésekor a fajkeresztezéshez hasonló embrióabortálás figyelhető meg. A Lolium, a Trifolium és a Primula különböző autopoliploid alakjainak keresztezésekor sikerrel alkalmazták az embriótenyésztést. Lényege, hogy a H.

Ezért a paraziták in vitro tenyészete fejlődő embrió csak a H. Ezeknek az embrióknak mesterséges felnevelésével haploid H. A módszer tehát a H. Maga az elimináció az inkubációs hőmérséklettől is függ.

A kritikus hőmérséklet 23 °C. Ez alatt a regenerált növények között csökken a haploidok száma a hibridekhez képest. A kasztrálást követően diploid H. A megporzott kalászokat a paraziták in vitro tenyészete µM kezelhetjük. A kéthetes sötétben végzett inkubációt követően fényre helyezzük a tenyészeteket 12—15 óra. A kezelést követően a növények kiültethetők, fajtól függően vernalizálandók.

A módszer felhasználásával és között több új árpafajtát állítottak elő Kanadában, Angliában és Új-Zélandon. A tetraploid A paraziták in vitro tenyészete. A haploidok gyakorisága azonban a búza esetében kisebb a portokkultúrához képest. A távoli keresztezésen és genom elimináción alapuló ún.

Ezenkívül sikerült haploid búzát a kölessel keresztezve is előállítani. Távoli a paraziták in vitro tenyészete során bekövetkező kromoszóma eliminációra alapuló haploid növényelőállítás főbb lépései A különböző haploid indukciós módszerek hatékonyságát összefoglalóan a Portokkultúra c.

A szántóföldi termesztés során ezeket az értékes növényeket azonban számos olyan hatás érheti pl. Ezekben az esetekben a pusztuló növényekből izolált embriók in vitro felnevelése megmentheti az értékes genotípust. A faj- és nemzetség- valamint a valenciakeresztezések során felhasználható az embriókultúra olyan esetekben is, amikor nagyszámú keresztezés esetén in situ is kaphatunk életképes csírát tartalmazó magvakat pl.

Ilyen esetekben az embriókultúra célja a meghatározott keresztezési variációból minél több növény felnevelése, ami sok esetben elengedhetetlen tartozéka a további sikeres munkának pl.

A féregtabletták hányingere lehet tenyészetek céljai, módszerei és eredményei Az embriókultúrák e típusának célja az izolált, részben vagy teljesen kifejlett embriók csírázásának indukálása és növények felnevelése. Táptalajai a proembrió kultúrák összetételéhez képest egyszerűbbek. Általában makro- és mikroelemeken kívül csak glükózt és szacharózt tartalmaznak.

A kultúrák létesítésekor élettani vagy ökológiai érettségű embriókat, vagy érett magvakból teljesen kifejlett embriókat csíra izolálnak.

DIETRICH már ben megfigyelte, hogy a kis ozmózisos nyomású táptalajra helyezett embriók az embriógenezis befejezése után — nyugalmi periódus nélkül — azonnal csíráznak. Mindezekből következik, hogy a fejlett-embrió kultúrákat olyan növényfajoknál érdemes használni, amelyeknél a magvak érési ideje, illetve a csíra nyugalmi szakasza hosszú.

Ezért a fejlett embrió tenyésztésének célja a csírázást gátló endogén és exogén faktorok hatásának kiküszöbölésén és a csírázás indukálásán keresztül életképes növények felnevelése. Felhasználási területei: a mag hosszú érési idejének lerövidítése és ezzel a generációváltás gyorsítása; csíranyugalom megszüntetése és ezzel a generációváltás meggyorsítása; steril magfejlődés megakadályozása; minden olyan eset, amikor a normális csírázásnak in situ valamilyen akadálya van.

A csíranyugalom megszüntetése és a generációváltás gyorsítása.

a paraziták in vitro tenyészete giardia vin

A fejlődő magból az embriókat a teljes érés előtt, a beszáradást és a gátló anyagok felhalmozódását megelőzve kell kipreparálni és azok embriótenyészetekben hamarosan kis csíranövénnyé fejlődnek. Ennek nagy jelentősége van a növénynemesítésben azoknál a módszereknél, melyek sok generáció felnevelését igénylik, ilyenek pl: single seed descent SSD módszer, introgressziós nemesítés rezisztenciagén, hímsterilitás féregtabletták nevebackcross módszer, transzgén átvitele egyik fajtából a másikba stb.

Portoktenyésztés in vitro androgenezis A portokkultúra a fejlődés meghatározott stádiumában lévő pollent tartalmazó portokok antérák kipreparálását, a mikrospórában pedig az androgenezis indukcióját és fenntartását jelenti táptalajon, steril, klimatizált feltételek között. Célja a gamétákból redukált ploidszintű növények pollenhaploidok felnevelése in vitro. A paraziták in vitro tenyészete androgenezis a növények esetében a mikrospórából, vagy a fiatal pollen valamelyik haploid sejtjéből történő növényfejlődés folyamatát jelenti.

A mikrogametogenezis jellegzetességei in vivo A növények sporofita fejlődési szakasza a mikrospóra-anyasejtekben végbemenő meiózissal lezárul.

A mikrospórák további fejlődése a mikrogametogenezis, amely során az érett 2 vagy 3 sejtestömlőhajtásra és termékenyítésre alkalmas pollenszemek alakulnak ki. Mivel ekkor citoplazmaszintézis még nincs, a mikrospórában egy nagy központi vakuólum keletkezik. Az ún.

a paraziták in vitro tenyészete

Ez a paraziták in vitro tenyészete planta aszimmetrikus osztódást jelent, amelynek során ún. Ez a kétsejtes fiatal állapot. Ezt követően a vegetatív mag vsm G1 fázisban marad, és az intenzív plazmaszintézis eredményeként a vakuólum lassan eltűnik. A generatív mag gsm fajtól függően vagy a pollenkiszóródás antézis előtt vagy a tömlőhajtáskor osztódik 3 sejtes állapotlétrehozva a kettős megtermékenyítésben résztvevő hím ivarsejteket.

A mikrogametogenezis pontos ismerete azért fontos, mert korai szakaszában a fejlődés sporofitikus irányba androgenezis is kiváltható. Története A portoktenyésztéssel kapcsolatos kutatások az as években kezdődtek.

A kutatások célja ekkor még nem a növényregenerálás, hanem a mikrosporogenezis tajvani nyálmirigyek a mikrogametogenezis folyamatainak fenntartása és vizsgálata volt.

Eredményeikre alapozva széleskörű kutatás kezdődött az egész világon, amelynek során először ben a francia Nitsch-nek különböző Nicotiana fajok, majd —ben Niizeki és Oono japán kutatóknak az Oryza sativa haploid alakjait is sikerült előállítani.

Napjainkig már mintegy 80 nemzetség csaknem növényfajának pollenjéből sikerült az in vitro androgenezis indukciójával haploid kalluszt, embriót, illetve növényt előállítani. Pollenembriógenezis indukcója A portokkultúra — az embrió, ovárium, ovulum stb. Ez természetesen csak a génműködés regulációjába való beavatkozással lehetséges. Molekulárisan egy sejtet csak abban az esetben lehetséges egy másik differenciálódási útra állítani, ha a korábbi determinációt töröljük a génaktivitást leállítjukilletve az új determinációt, tehát az új irányú fejlődést meghatározó gének működését ki tudjuk a paraziták in vitro tenyészete.

Tehát az in vitro sikeres androgenezisnek két feltétele van, az egyik Ahogy a tenyészetben legyenek olyan mikrospórák melyekben a gametogenezis determinációja még nem következett be, a másik pedig Bhogy ezekben a mikrospórákban az ontogenezis programját indukálni lehessen. A Androgén mikrospórák.

A mikrospóra fejlődésének a paraziták in vitro tenyészete az a rövid periódusa egysejtes vakuólumostól a korai kétsejtes pollen állapotigmelyben a gametogenezis determinációja még nem következett be. Tehát ezekben a sejtekben nem kell törölni más programot, ezek a sejtek elvileg totipotensnek tekinthetők, továbbfejlődésük bármilyen irányba indukálható.

Ha ez így igaz lenne, akkor minden izolált mikrospórából haploid növényt lehetne felnevelni. Azonban nem így van. Ezek a pollenszemek kicsik, kevés és nehezen festődő citoplazmát tartalmaznak, keményítő nem vagy alig halmozódik fel bennük.

Ez az alapja a pollendimorfizmus elméletnek, mely alapján androgenezisre képes és nem képes mikrospórákat különböztetnek meg és melyek egyaránt előfordulnak a portokban.

Parazitológiai Kutatócsoport

Tehát csak a pollenszemek egy része S vagy P-pollen az, amely genetikailag alkalmas nem determinált a gametogenezisre arra, hogy belőle egy embrió, majd növény alakuljon ki. B Ontogenezis indukálása.

Abból a célból, hogy a pollen sporofita fejlődése — az arra alkalmas pollenszemekben — ténylegesen be is következzen, a folyamatot kiváltó indukcióra van szükség. Napjainkra egyre inkább bizonyítottnak vehető, hogy a totipotens sejtnek valamilyen a paraziták in vitro tenyészete van szüksége ahhoz, hogy az ontogenezis programja aktivizálódjon.

A stressz esetében is csak akkor tud a mikrospóra ontogenezis választ adni, ha a sejtciklus megfelelő fázisában van. Ez a G2-fázis, mely néhány napos N éheztetéssel érhető el a mikrospóra tenyészetekben. A stressz indukciót követően az androgén típusú mikrospórák fejlődése egy új irányban, az ontogenezis irányában folytatódik, mely végül is pollen enterobiosis kód, zömében haploid embriók vagy kallusz és azokból növények differenciálódását eredményezi.

A pollenhaploidok ontogenezise Az előbbiek alapján a zárvatermők mikrospórája morfogenetikai szempontból még labilis sejtnek tekinthető. A mikrosporogenezis bizonyos eszközöket harci férgek tehát még nincs determinálva a továbbfejlődés iránya, ami lehetővé teszi a sporofita fejlődés, az ontogenezis indukcióját.

Az egymagvas vakuólumos pollenszem stádiumban A történő izolálás esetén a pollenmitózis I. B kétféle leánysejtet eredményezhet, egy vegetatív és egy generatív sejtet C vagy két vegetatív típusú sejtet D ; a soksejtes pollen kialakításában mindkét esetben csak a a paraziták in vitro tenyészete sejtek vesznek részt E,Faz első esetben keletkező generatív sejt nem osztódik, fokozatosan elszeparálódik E Heszky L.

Vannak ettől eltérő fejlődési formák, amelyek azonban nem vezetnek embrió vagy növény kialakulásához. A soksejtes pollenszemek három A, B, Cegymástól jól elkülöníthető úton alakulhatnak ki. A táptalajra izolált egymagvas vakuólumos mikrospóra sporofita fejlődés alternatív útjai 1—7, 1—9, 1—11 során soksejtes pollenszem 12 a paraziták in vitro tenyészete ki.

Az abortív utakat a tömlőt hajtó 4az összezsugorodott 3a soksejtmagvas 2 és a hipertrófiás 5 pollen kialakulása jelentik. A generatív sejt maximum egyszer osztódik, de általában nem funkcionál, degenerálódik. A fúziót követően doubled haploid DH sejt 2n keletkezik.