Honnan származnak a paraziták
A vírusok eredete - Kicsi a bors
A vírusok kapcsán két dolgot szoktak elmondani: egyrészt önálló életre képtelen paraziták, másrészt nagyon kicsi organizmusokról van szó méretük nanométeres nagyságrendű, ami ugye a méter milliárdod részeolyannyira, hogy láthatóvá tételükhöz is az elektronmikroszkóp felfedezése kellett, ami a harmincas években történt.
Gyakorlatilag azóta tart a vita, hogy a kis kártékony dögök vajon élőlénynek tekinthetők-e.
A század végére közel 8 Celsius-fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet A paraziták olyan organizmusok, melyek gazdaszervezeteken élve tápanyagokat vonnak ki azokból. Ezen élőlények igen változatosak, a gombáktól kezdve a férgeken át egészen a rovarokig számtalan élősködő faj létezik.
Legalább két kérdésre nem tudjuk még a választ: honnan jöttek a vírusok, s hogy élnek-e egyáltalán. Tyúk, tojás A kutatóorvosok és mikrobiológusok körében viszonylag korán XIX. Miután jó néhány nyavalya kórokozóját nem sikerült kimutatni például az influenza- vagy a himlőfélékét, a gyermekbénulásét vagy a herpeszéthipotetikusan olyan szubmikroszkopikus szervezetek létét feltételezték, melyek az akkori eszközökkel kimutathatatlanok voltak.
Jeles képviselők
Mind az elektronmikroszkópos technika, mind a mikrobiológiai genetika fejlődésére szükség van ahhoz, hogy feltárhassuk, miből is áll egy vírus: némi genetikai örökítőanyagból ami lehet RNS és DNS isno meg fehérjeburokból, ami nemritkán szabályos poliéder alakját ölti. A vírus, pontosabban annak elemi egysége, a virion képtelen magában szaporodni, hiszen nincs riboszómája, azaz fehérjetermelő egysége - éppen ezért inkább beépül a gazdatestbe, s azt mintegy átprogramozva saját céljaira, például az őt alkotó fehérjék és nukleinsavak termelésére állítja be.
Általában nem okoz panaszt, de ha a lárvák megtámadják az idegrendszert, akkor tenni kell valamit. Féregirtóval jók a kilátások a gyógyulásra.
A vírusokkal kapcsolatos viták is pontosan ebből származnak: az élet minimális egységének ugyanis a legtöbben a sejteket tartják, márpedig a vírusok nem honnan származnak a paraziták semmiféle sejtes szerkezettel. Ugyanakkor, ha segítséggel is, de képesek önmaguk reprodukciójára, ráadásul ki vannak téve a természetes szelekciónak is.
Élősködők (16) a 4 Oscar-díjas film szinkronos előzetese
A rekombináció révén megváltozik genetikai örökítőanyaguk, s pontosan ez okozza változékonyságukat, s ez segíti a megváltozott körülményekhez való adaptációjukat - a mi legnagyobb örömünkre. Sokan azt a kompromisszumos definíciót választják, hogy a vírusok egyszerűen az élet határán álló honnan származnak a paraziták, mások szerint a vírusok egyértelműen nem élő szervezetek, csupán a sejtekben élősködő paraziták.
Azért ilyenkor felvetődik, hogy ha nem is él a vírus, azért még jelentős a különbség közte és mondjuk egy darab kő vagy egy lavór víz között - mások erre meg azt válaszolják: a kristályok is maguktól nőnek olyan szép szabályosra, azután mégsem mondja senki vagy legalábbis kevesenhogy élnek a kövek.
Kijöttek a vízből A vírusok mivoltára vonatkozó kérdéseink tán könnyebben megválaszolhatók lennének, ha ismernénk eredetüket és származásukat - s ez fordítva is igaz, a vírusok pontos működésének ismeretében esetleg az evolúció működését is jobban megérthetnénk. Ámde e tekintetben viszonylag kevés fogódzóval bírunk: például a vírusok felépítéséből és méretéből adódóan egyelőre kevés alkalmunk volt arra, hogy fosszilizálódott formában találkozzunk velük.
Alkalmasint egy külön tudományág, a mikropaleontológia foglalkozik azzal, hogy apró organizmusok molekuláris nyomait megtalálja egy látszólag élettelen, halott környezetben - jól látható, hogy ez a diszciplína döntő fontosságú lehet a Naprendszeren belüli, de Földön kívüli létformák kutatásában is.
Annyi bizonyos, hogy az első azonosított honnan származnak a paraziták mely a Geminiviridae családhoz köthető millió évvel ezelőttről származott - ez azonban nem jelenti azt, hogy ne létezhettek volna korábban is. A lelet datálása viszonylag fiatalnak számít - jellemző, hogy kétszázmillió évvel ezelőttig azaz a jura kor kezdetéig a ma ismert fejlett állattípusok többsége már megjelent a Földön, beleértve az emlősöket!
A vírusok kifejlődésének két olyan elmélete létezik, amely figyelembe veszi a vírusok méretbéli különbségeit is.
Az új kutatások szerint vannak egészen óriási, a baktérium méreteit elérő vírusok, amelyek alighanem tengeri eredetűek, s vannak olyan kisebb törzsek is, amelyek éppen e nagyokon élősködnek!
Ártalmatlantól a halálos garázdaságig
Az egyik teória szerint a vírusok egyszerűen sejtszökevények, melyek a sejten belüli örökítőanyag egy része - például a plazmidok, azaz az extrakromoszomális DNS-szakaszok vagy a transzpozonok, azaz vándorló DNS-szekvenciák - önállósodása révén keltek önálló életre.
De mit is mondunk? Hiszen nem is élnek A nagyobb, terjedelmesebb örökítőanyaggal bíró vírusok például a himlőféléket okozó poxvírusok ezzel szemben eredetileg maguk is sejtes szerveződésűek voltak, ám idővel rászoktak a honnan származnak a paraziták, élősködő életre, ami számos szervük pl.
E teóriát igazolná, hogy ma is ismerünk olyan baktériumtörzseket például a Rickettsia, vagy a hírhedt Chlamydiamelyek csak gazdasejtben képesek szaporodni.
Teljes szövegű keresés Élősködő.
De mégsem vonja kétségbe senki, hogy maguk is élnének. A vírusok keletkezésére tán éppen ez az elmélet, azaz az evolúciós leegyszerűsödés teóriája a legnépszerűbb.
Férgek, kukacok az élő testben...
De még mindig nem zárhatjuk ki, hogy éppen ellenkezőleg történt, s a vírusok éppenséggel a fejlettebb életformák megjelenésének prekurzorai, előrevetítői, a sejtes szerveződések kifejlődésének élő vagy legalábbis igen aktív emlékei.
Annyi bizonyos, hogy e tekintetben még csak nem is ők a legprimitívebbek: például a kergemarhakórt és a Creutzfeldt-Jacob-szindrómát okozó prionok hipotetikusan csak fehérjéből állnak, azután mégis képesek ölni.
Igaz, ezekről is sokan váltig állítják, hogy valahol mégiscsak vírusok.
