Lapos férgek az emberi kromoszómákban
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Planaria szócikkbe.
A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy — amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben — lapos férgek az emberi kromoszómákban alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
- Tud/Tech: Halhatatlan laposféreg - bacsbokodi-peca.hu
- Támogass te is!
- Tabletták felnőttek számára férgektől
- Biológiai kislexikon | Digitális Tankönyvtár
- Férgektől fertőzött férgek
- Angol kutatók megvizsgálták ezt a jelenséget, és úgy találták, hogy egyes laposférgek sejtjei nem öregszenek, vagyis az állat szinte örök életű.
- Férgek, kukacok az élő testben - HáziPatika
- Biológiai platyhelminthes és fonálféreg
A halhatatlan féreg egy laposféregfaj. A Nottinghami Egyetem Nagy-Britannia [1] kutatóinak sikerült kideríteni, hogyan képes egy laposféregfaj szembeszállni az öregedéssel és potenciálisan halhatatlanná válni.
A szerves anyag kémiai lebontása alkotórészeire a lebontó szervezetek hatására.
Az örvényférgek osztályába tartozó plenária-fajok már régen felkeltették a kutatók figyelmét korlátlan regenerációs képességükkel, mellyel sérült szöveteiket vagy akár elvesztett szerveiket pótolni tudják. A kísérletek során a planáriák kétféle típusát vizsgálták: az egyik csoport szexuálisan, megtermékenyítéssel, a másik csoport aszexuálisan, egyszerű osztódással szaporodott.
Mindkettő látszólag korlátlan regenerációra volt képes: sérülések esetén új izmokat, bőrt, sőt teljes agydúcokat is tudtak pótolni. Korábbi kutatások már kiderítették, hogy a genetikai információt hordozó kromoszómakat alkotó DNS-szakaszok végén található egy géneket nem tartalmazó teloméra -régió.
Ez a régió azonban minden egyes osztódáskor rövidül. Lapos férgek az emberi kromoszómákban öregedés során a sejt addig képes további osztódásokra, amíg ez a szakasz túlságosan röviddé nem válik.
NaturalSwiss Videók - Mozgó féreg a vastagbélben
További vizsgálatok során azt is sikerült megállapítani, hogy az osztódások során a gén aktivitása, illetve a telomerázenzim termelése drámai mértékben megnőtt, és ennek eredményeként az osztodással szaporodó planáriák képesek voltak a telomérák hosszát megőrizni. A szexuálisan szaporodó planáriáknál azonban kiderült, hogy bennük a telomérák hosszának megőrzését nem a teloméraenzim fokozott termelése tartja fenn.
Létrehozva: Amelyik faj nem parazita, például az ember, annak biztos van parazitája, amik a náluk fejlettebb szervezetből húznak hasznot.
Ennek a mechanizmusnak a kiderítése még rejtély.
