Platyhelminthes platyzoa
főiskolai docens
A Wikimédia Commons tartalmaz Kétoldali szimmetriájú állatok témájú kategóriát. Különböző szimmetriájú földi életformák.
A kép a chicagói Field Museumban található. A kétoldali szimmetriájú formáknak van fejea más szimmetriával bíróknak legfeljebb hasonló szerveik. A platyhelminthes platyzoa szimmetriájú állatok Bilateria közé a kétoldali vagy bilaterális szimmetriával rendelkező állatok tartoznak; ezeknek az állatoknak a teste általában a mediánszagittális sík mentén két azonos félre bontható, így beszélhetünk elülső és hátulsó, valamint felső és alsó részéről is.
A Metazoa filogénia feltételezett útvonalai
A sugaras szimmetriájú állatoknak, mint például a kehelyállatoknak alsó és felső részük van, de első és hátsó részüket nem különböztethetjük meg. A kétoldali szimmetriát a házas puhatestűek többsége is elvesztette másodlagosan, legjobban a csigák és kagylók között figyelhető meg.
Még a halak között is van lepényhalalakúak másodlagosan szimmetriatengely nélküli forma. A Bilateria az állatok csoportja, ahová a platyhelminthes platyzoa törzs tartozik; a legfontosabb kivételek a szivacsok és a csalánozók.
Általában elmondható, hogy a kétoldali szimmetriájú állatok teste három különböző csíralemezből fejlődik ki triploblasztikusezek az ektodermamezoderma és endoderma. Csaknem mindegyik ténylegesen kétoldalian szimmetrikus vagy megközelítőleg az.
A legfontosabb kivétel a tüskésbőrűek taxonjaaminek egyedei lárvaformájukban kétoldalian szimmetrikusak, de kifejlett korukban sugaras szimmetriát mutatnak. Néhány ősi forma kivételével a kétoldali szimmetriájú állatoknak kifejlett emésztőrendszerük van, különálló szájjal és végbélnyílással.
Dr. Varga János
A legtöbb Bilateriának a mezodermán belül másodlagos testürege deuterocoeloma, röviden coeloma is van. Korábban úgy gondolták, hogy az elsődleges testüregű állatokból fejlődtek ki a másodlagos testüreggel bírók, de újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a laposférgek és a csillóshasúak utólag veszíthették el coelomájukat.
Ahol mindhárom csíralemez megjelenik — a triploblasztikus állatok Az állatok túlnyomó részében a további fejlődés során az ekto- és az entoderma között újabb, középső sejtréteg, platyhelminthes platyzoa középső csíralemez vagy mezoderma mesoderma alakul ki. Olyan sejtekből áll, amelyek a gasztruláció során az ősszájnyílás mentén vándorolnak be az állat belsejébe. A triploblasztikus állatok szervezetében megjelenik a szövetek négyféle alaptípusa: a hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövet és az idegszövet.
Az indirekt bizonyíték a coeloma ősi voltára az, hogy a legrégebbi ismert bilaterális szimmetriát mutató állat a Vernanimalcula egy testi képlete értelmezhető másodlagos testüregként is. A kétoldali szimmetriájú állatokat két vagy több főtörzsre superphyla szokás osztani.
Navigációs menü
Az újszájúak Deuterostomia közé tartoznak a platyhelminthes platyzoafélgerinchúrosokgerinchúrosok és valószínűleg még néhány kisebb törzs. Az ősszájúak Protostomia tartalmazza a többi törzset, például az ízeltlábúakatpuhatestűeketlaposférgeket stb.
A különbségek leginkább az embrió kifejlődésében mutatkoznak. Az embrionális fejlődés során platyhelminthes platyzoa kialakuló testnyílás az ősszájúak esetében a szájaz újszájúaknál pedig a végbélnyílás lesz.
A legtöbb rendszertanász manapság megkülönböztet legalább két további főtörzset az ősszájúak között, a vedlő állatokat Ecdysozoa és a tapogatós-csillókoszorús állatokat Lophotrochozoa. Platyhelminthes platyzoa ősszájú főtörzsként kezelik a laposféregszerűek Platyzoa taxontmások a tapogatós-csillókoszorúsok közé sorolnák őket [1] vagy nem sorolnák őket egyik főtörzshöz sem.
Tartalomjegyzék
A nyílférgek Platyhelminthes platyzoa osztályozása különösen nehéznek bizonyult, egyesek az újszájúak, mások az ősszájúak közé sorolták őket.
Két újabb, a nyílférgek eredetét vizsgáló kutatás az ősszájú eredetet látszik igazolni. A Vernanimalcula fosszíliáját tartják az eddigi legősibb ismert platyhelminthes platyzoa szimmetriájú állatnak.
