Vizi fergek, Account Options
Lapos kövek alján…
Életmód[ szerkesztés ] A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita. Lárváik ízeltlábúak Arthropoda testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek.
A fertőzés a ragadozó-zsákmány kapcsolatban jön létre, tehát vizi fergek végleges gazdának zsákmányul kell ejtenie, és el kell fogyasztania egy fertőzött köztigazdát.
A lárvák rendszerint olyan változásokat okoznak a köztigazda magatartásában, amelyek növelik a zsákmányul esés valószínűségét.
Egyes fajaik azonban a köztigazdából először paratenikus gazdába, például csigákbagyűrűsférgekbehalakba vagy emlősökbe jutnak, majd ezeknek zsákmányul esése esetén jutnak a végleges gazdába. Különösen jelentős ez olyan fajok esetében, melyek végleges gazdái ízeltlábúakkal nem táplálkozó ragadozók, például fókáksasok stb.
Testfelépítés[ szerkesztés ] Rhadinorhynchus sp. Váltivarúakkizárólag ivarosan szaporodnak, a hímek mindig kisebbek a nőstényeknél.
Buzogányfejű férgek
A hímek sajátos szerve a cementmirigypárzás után ennek váladékával elzárják a nőstény ivarnyílását, nehogy más hímmel is pározzon. A mikroszkopikus méretű peték a végleges gazda ürülékével távoznak a szervezetből, ezeket a köztigazdák táplálkozás során, véletlenül fogyasztják el.
A kifejlett állat feji végén egy kiölthető és vizi fergek, horgokkal borított ormány proboscis biztosítja vizi fergek bélcsatorna falán való rögzülést. Idegrendszerük központja vizi fergek ormányban lévő idegdúc. Testüket vastag, gyakran gyűrűsen redőzött kültakaró borítja, ez alatt hosszanti és körkörös izomnyalábok futnak.
Enterobiasis
A kültakarót és az izomzatot egy elágazó csatornarendszer hálózza be, melynek a kültakarón át felvett táplálék szállításában van szerepe. Légzőszerveik nincsenek. Ismertebb csoportok[ szerkesztés ] Az Archiacanthocephala osztály fajai elsősorban szárazföldi állatokban élnek, jellemző köztigazdáik rovarokvégleges gazdáik madarak és emlősök. A nyuszi feregtelenites buzogányfejű férge Macracanthorhynchus hirudinaceus petéit a trágyában vagy vizi fergek talajban fejlődő bogarakpéldául cserebogarak lárvái veszik fel, a házisertések és vizi fergek a vizi fergek bogár fogyasztásakor fertőződnek.
A Palaeacanthocephala osztály elsősorban vízi állatokban él, jellemző köztigazdái rákokvégleges gazdái főként halakkétéltűek és vízi madarak. Az Acanthocephalus ranae például víziászkákban és a Rana nemhez tartozó békákban fejlődik.
Tartalomjegyzék
Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Babos S Buzogányfejű férgek — Acanthocephala.
Orsóférgesség - csak egyszerűen
Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Mezőgazdasági Könyvkiadó. Moore J.
Altered behavioural responses in intermediate hosts: an acanthocephalan parasite strategy. American Naturalist, Papp L szerk. Zootaxonómia — egységes jegyzet.
Poulin R, Morand S Testis size, body size and male-male competition in acanthocephalan parasites. Journal of Zoology, London,—