Kerekférgek az izmokban és a csontokban
Létrehozva: Módosítva: Saját mozgásunkat nem látjuk ugyan annyira szépnek, de mozgásszerv-rendszerünk felépítése és működése ugyanolyan: tökéletes és rafinált.
Az emlősök, így az ember is, ezt a képességét összetett mozgásszerv-rendszerének, azaz csont- és izomrendszerének köszönheti. Izom- és vázrendszerünk kialakulása csakis együtt történhetett, ahogy működésük is nagyfokú egymásra utaltságot mutat. A csontváz és a csontok összeköttetését adó ízületeket együttesen mozgásszervünk passzív részeként tartjuk nyilván, míg az aktív részhez tartozónak tekintjük az izmokat, melyek inak útján rögzülnek a csontokhoz, és egymáshoz képest elmozdítják azokat.
Az ízesülő kapcsolatokat a szalagok rögzítik, s az egymáshoz képest elmozduló csontok felszínét a porcok védik meg az elkopástól.
Egységben az erő
Testünk formáját alapvetően a csontváz adja, kifeszíti a szöveteket, biztosítja a csontok elmozdulását egymáshoz képest, megtartja testünket. Alapvető feladata a támasztás, ezen kívül egyes csontok védelmet adnak a belső szerveknek - gondoljunk csak az agyat védő koponyára vagy a medencére. Fontos ásványanyag - főként kalcium és foszfát - raktár.
Ezen kívül a csontok egy részének belsejében - a vörös csontvelőben - zajlik a vérképzés, itt keletkeznek vérsejtek, ezzel immunrendszerünk nélkülözhetetlen részei.
A csontok élete 5 kg víz, 2,2 kg ásványi anyag - ebből 1, a keresztezett féreg fogyasztó mész -1,6 kg zsír, 1,2 kg szerves rost. Ebből áll egy átlagos felnőtt férfi 10 kilós csontváza, melynek kerekférgek az izmokban és a csontokban kétharmada szervetlen, egyharmada szerves anyagból épül föl.
Mering belgyógyászati tankönyve I-II.
A csontok maguk is szervek, javarészt csontszövetből - Giardiasis előfordulása porc- és kötőszövetből, stb. E csontszövet támasztószövet, rostos alapállományába kalcium-foszfát- hidroxid-apatit kristályok épülnek be. A csontsejtek koncentrikus körökben, több rétegben elhelyezkedve képezik a csontszövet alapegységét az oszteont csontgerendátmelynek belsejében a sejteket ellátó erek futnak.
E csontgerendák belső, vasbetonhoz hasonló szerkezete adja a csontok nagy, húzó- hajlító- és szakítószilárdságát, mely minden mesterséges építőanyag szilárdságát fölülmúlja.
A csontok felszínét kívülről változó vastagságú, kötőszövetes, rostos burok, a csonthártya periosteum borítja, csak az ízületi porccal borított csontfelszínen hiányzik. Külső részét sűrűn behálózzák az erek és érző idegek.
Ha csontunkat erős ütés éri, lényegében a periosteum fájdalmát érezzük. A csonthártya belső rétege fiatal korban a növényi kerekférgek az izmokban és a csontokban hasonlóan újabb és újabb csontréteget képez, így növeli a csont tömegét, vastagítja azt. Ha csontot nem használjuk, nem terheljük, a csonthártya sem épít, inkább a csontlebontás folyamata válik jellemzővé.
Ez a csonthártya az, amelyet a csonttörés nagyon szorgos munkára, csontképzésre késztet. Olykor a csonthártya akár az egész hiányzó csontot is újraépítheti.
Dr. Gerhardt D.: Mering belgyógyászati tankönyve I-II. (Franklin-Társulat, ) - bacsbokodi-peca.hu
A csont belsejében lévő csontbelhártya a csontszövet leépítésében működik inkább közre. Ezt bizonyítja, hogy míg a csont egyre nő, velőürege is tágul valamelyest. Csontjaink ugyanis egyfolytában épülnek és bomlanak, azaz átépülnek. S teszik mindezt úgy, hogy a lehető leggazdaságosabban kihasználják szervezetünk korlátozottan rendelkezésre álló mészsó és nyomelem-tartalékait. A folyamatos kerekférgek az izmokban és a csontokban célja egyben a csontot kerekférgek az izmokban és a csontokban megterheléséhez való szüntelen alkalmazkodás.
A kiépülő csontgerendák mindig a nyomási és húzási erővonalak galandféreg csuka húzódva erősítik a csontszövetet.
A csontok világa
A megterhelés a csontépítő sejtek osztódása nyomán csontgerendák kiépüléséhez vezet, megterhelés híján a csontfaló sejtek tevékenysége a meghatározó, így a csont leépül.
A csonttípusok A felnőtt ember csontját, melyek különállóak, de valamilyen formában mégis rögzítettek a csontvázban, alak szerint szokták megkülönböztetni. A csöves csontok - ilyenek az alkar, felkar- és lábszárcsontok - általában a végtagjainkban találhatók.
- Járványellenes és az aszcariasis megelőző intézkedései
- A nyaki gerinc.
- Tejbogáncs paraziták kezelése
- A nyaki gerinc. A hüllők csontváza.
- A férfiak legerősebb gyógyszere
Менее чем через час, - произнес он, - тебе предстоит удивительная и волнующая встреча.
Ahogy nevük is mutatja, hosszúkásak, belül üregesek. A hosszúkás csöves csontok végei megvastagodnak, e végdarabokat hívják epifízisnek, míg a két végdarab közötti részt diafízisnek. A csöves csontok velőüregét sárgás színű zsírszövet, zsírvelő tölti kerekférgek az izmokban és a csontokban. A fiatal csontok végdarabjaiban lévő vörös csontvelő helyét is idővel a sárga csontvelő veszi át.
Maga a csontszövet kívülről nagyon tömör és kemény felépítésű, belül könnyebb, ritkább szövet található, melyet szivacshoz hasonlító szerkezete miatt spongiosának hívnak. A lapos csontok esetében két szilárd külső réteg egy szivacsos állományú belső csontszöveti kerekférgek az izmokban és a csontokban fog közre, melyet az egész életen át megmaradó vörös csontvelő tölt ki. Ilyenek a koponyacsontok, a szegycsont a lapockák és a bordák is.
A köbös csontok rövidek, tömzsik.
Közéjük tartoznak a kéztőcsontok vagy a gerinc csigolyák testei. Külső kemény csontszövet-rétegük vékonyabb, mint a csöves csontok esetében. E kemény réteg kompakta kívülről befelé haladva viszonylag gyorsan, éles határvonal nélkül megy át a szivacsos csontállományba.
Miután ezek a csontok majdnem teljesen egészében spongiozából állnak, megterhelés esetén jellemzően összeroppannak; kompressziós törés következik be. A végtagok köbös csontjai zsírvelőt, a csigolyatestek vörös csontvelőt rejtenek, így gerincünk jelentős vérképző szerv. Vannak olyan csontok is, amelyek egyedi formájuk miatt egyik típusba sem hagyják magukat besorolni.
Egyes felosztások szerint ide tartozik a gerinccsigolya is. Tény, hogy sok csont formája azért olyan különleges, mert erek, idegek futnak a csontot érintve vagy a csont belsejében. Különleges formájúak az arckoponya csontjai is, melyek üregeket, üregrendszereket fognak közre.
Ezek az üregek könnyítik a csontvázat, valamint a hangadáshoz szükséges rezonáló terekként működnek. Életre kelő csontváz A csontvázat felépítő csontok mozgékony vagy kevésbé mozgékony kerekférgek az izmokban és a csontokban állnak egymással.
Erről az ízületek kapcsán fogunk szólni.
Ahhoz, hogy a mozdítható csontok valóban képesek legyenek mozgásra, izmokra van szükség. Vázizomzatunk összesen mintegy izomból áll és testtömegünk 45 százalékát adja. A mozgásszerv-rendszerhez tartozó izmok harántcsíkoltak és a csontvázon tapadnak. Az izomvégek közül az egyiket eredésnek, a másikat tapadásnak hívják.
Izületek
Olykor nehéz lenne megmondani, melyik vég melyik, de megállapodás szerint általában a törzshöz közelebb eső vagy rögzített izomvég az eredés. Az azonban biztos, hogy a két vég nem egy és ugyanazon csonton tapad. A legtöbb izom húsosan ered, ez azt jelenti, hogy közvetlenül az izomrostok tapadnak a csonton, a másik jellemző forma, amikor az izomrostokat erős ín rögzíti a csonthoz.
Az ínba való átmenet fokozatos. Az inak nem mindig egyenes folytatásai az izmoknak. Végtagjaink mozgatásához az inakat helyenként a bowden-kábel elvén működő leszorítások, ínhüvelyek, leszorító szalagok, nyálkatömlők rögzítik, amelyek egyben biztosítják az inak akadálymentes csúszását is.